Hőszivattyú, hőszivattyús rendszerek

A hőszivattyú egy alacsony hőmérsékletű fűtési rendszert (padlófűtés, falfűtés) maximálisan kiszolgáló energiatakarékos hűtő-fűtő egység. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a hőszivattyú a hagyományos radiátorokat nem tudja melegvízzel ellátni, de olyan hőmérsékletű vizet, amire egy gázkazán, vagy villanybojler képes, nem tud előállítani. Egy jól működő hőszivattyú normál üzemi körülmények között max. 50-55°C-os melegvizet állít elő. Ezért lehet magától értetődő választás a fal- padló, vagy mennyezetfűtéshez. Ezek mellett egy hőszivattyús rendszer ezeket a rendszereket nyáron hűteni is tudja, ráadásul nagyon hatékonyan. Ez a fajta klimatizálás sokkal nagyobb komfortérzetet nyújt, mint a hagyományos hideg levegős klímaberendezések, ráadásul mindezt lényegesen gazdaságosabban. A hőszivattyú működési elve viszonylag egyszerű, arra épül, hogy ha valamilyen gázt összenyomunk, akkor az felmelegszik. Gondoljon csak arra, ha felpumpál egy biciklit, akkor a pumpa bizony forró lesz. A hőszivattyúban pontosan a fenti fizikai folyamatok játszódnak le.

Egy csőben olyan különleges anyag kering, amelyik nyomásváltozás hatására könnyedén változtatja halmazállapotát. A hőszivattyúban levő gázt egy kompresszor összesűríti, amitől a gáz felmelegszik. Ezt a meleget egy ún. hőcserélőn keresztül melegvíz előállításra használja a rendszer, amely melegvíz később alkalmas a fűtésre, vagy egyéb használatra. Ezután a gázt a rendszer egy nagyobb térfogatú csőbe engedi, ahol újra lehűl, de a környezeti hőmérséklet még így is melegebb, mint a gáz ekkor, így a környezetből elvont hőt használjuk fel a gáz előmelegítésére, így a kompresszornak jóval kisebb teljesítményt kell kifejteni ahhoz, hogy a gázt újra felmelegítse. A hőszivattyúkat egy ún. COP (Coefficient Of Performance) értékkel jellemezhetjük, ez magyarul nagyjából jósági fokot jelent. Ez az érték annyit tesz, hogy 1W energia felhasználásával a berendezés hány W fűtő-, vagy hűtőteljesítmény leadására képes. A mai hőszivattyúk minimum 4,5-es COP értékkel dolgoznak.

Alapvetően két különböző hőszivattyús rendszert különböztetünk meg, a levegő-víz, és a víz-víz típusúakat.

A levegős hőszivattyú rendszer a környezet levegőjéből von el hőt, a legkisebb üzemi hőmérséklet, amelyen még dolgozni képes -15°C. Figyelembe véve, hogy Magyarországon keveset van ennél hidegebb, ez a rendszer optimális azoknak, akik nem szeretnének egy komolyabb átalakítást, de alternatív, és olcsó fűtési megoldást keresnek. Egy ilyen levegő-víz hőszivattyú viszonylag egyszerűen, komolyabb átalakítás nélkül ráilleszthető a meglevő rendszerre.

A függőleges talajszondák elhelyezéséhez legalább két, egymástól minimum 10 méter távolságra levő kutat kell fúrni, a talajszondákat ezekben a kutakban függőlegesen helyezik el. Anyagigénye nagyjából megegyezik a vízszintes talajszondák anyagigényével, viszont annál jobb hatásfokkal dolgozik. A függőleges talajszondák fogadására alkalmas kút fúrásához Bányakapitánysági engedélyre van szükség.

Kapcsolódó oldalak:

• hőszivattyú termékek - hűtés-fűtés
• hőszivattyú termékek - medencefűtés
• hőszivattyú termékek - nagyüzemi felhasználás

Kapcsolódó cikkek hőszivattyú témakörben a megújuló energia, alternatív energia hírek, újdonságok rovatból:

A Solarstream hőszivattyúja akadálytalanul biztosítja a meleg vizet.

Hőszivattyú segítségével válnának le a távhőről

Hőszivattyú panel lakásokban

Hőszivattyús fűtés kedvezményes tarifája