Ezer magyar falu termelheti meg magának az energiát

2010. január 30., szombat

Megújuló-, alternatív energia hírek, újdonságok

Az adott településen előállított, majd ugyanitt hasznosított energia költségaránya a legalacsonyabb. Az ország gázfüggőségének enyhítésére megoldást jelenthet a hatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazása.

Arról még ma is folynak viták, hogy melyik ágazat lehet a befutó. Abban azonban általánosságban mindenki egyetért, az a biomasszának szánt vezető szerep – mondta Makra József, az energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtó Regionális Fejlesztési Vállalat Nyrt. vezérigazgatója.

Az Európai Unió is ezt a megújuló típust helyezi előtérbe. Véleményünk szerint is, a jövőben a biomasszáé lehet a vezető szerep.

Az ügyben állásfoglalók szerint az alapanyagok beszállítása a kisebb települések környezetében jelenthet költséghatékony megoldást. A gyergyószentmiklósi táv hő-rekonstrukció keretén belül került üzembe helyezésre egy 6+3 MW teljesítményű, faaprítékkal működő kazán. A faapríték, mint tüzelőanyag, elsősorban olyan települések esetében jöhet szóba, amelyek a termelés helyszínéhez közel, vagy a beszállítói útvonalak irányában vannak.

Hogy mennyire önellátó a település, elsődlegesen függ a méretétől, és a beszállítói útvonalak hosszából, valamint a helyi megújuló energiaforrások meglététől. Az ország településszerkezete és földrajzi adottságai alapján, nagyjából 1 000-1 200 település, falu esetében lehet alternatíva a jövőben a kisméretű, decentralizált helyi energiatermelés – vélekedett Makra József, az energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtó Regionális Fejlesztési Vállalat vezérigazgatója.

Becslések szerint ma Magyarországon a jelenleg használt mezőgazdasági földterület mintegy 20 százaléka, 0,8-1 millió hektár hasznosítható energetikai növénytermesztés céljára. A folyamat megindulásával nem csupán az ország energiafüggősége csökkenne, de a mezőgazdaságban dolgozók is többletbevételhez juthatnának – vélte a vezérigazgató.